This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it | 2014.04.05. [22:46] Vásárhelyi Hírlap

Körösi Csoma Sándor születésének 230., halálának 172. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést

szombaton a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület a nagy utazó marosvásárhelyi, a Vár sétányon,

a Mészárosok bástyája mellett álló szobránál.

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben március 27-én látta

meg a napvilágot Csomakőrösön, április 4-én keresztelték

, és 1842. április 11-én hunyt el Indiában a nyugat-bengáliai

Dardzsilingben. Az április ötödike körül torlódó évfordulók

késztették az egyesületet arra, hogy a „mértani középpontot”,

április első szombatját jelöljék ki az emlékezésre.

Marosvásárhelyen a Községi Polgári Fiúiskola

(ma a Petru Maior Egyetem működik benne) 1940-ben vette

fel a nagy székely magyarságkutató és utazó nevét. Első igazgatója Kőrösi oldalági leszármazottja, Kőrösi Csoma Gyula volt.

Egy évvel később felkérték a marosszentkirályi születésű Dabóczy Mihály szobrászművészt, hogy készítse el az iskola

návadójának egészalakos szobrát. A költségekhez a város ötezer pengővel járult hozzá. A szobor elkészült,

1943. szeptember 26-án avatták fel a Községi Polgári Fiúiskola előtti téren. Ez volt a világon az első, Kőrösiről készült egészalakos szobor.

Újabb egy év után, az impériumváltást követően 1944-ben román nacionalisták a szobort ledöntötték, fejét letörték. A fejetlen szobor a közművek udvarára került 18 évre. Aztán 1962-ben a Maros Magyar Autonóm Tartomány vezetősége jóváhagyta a szobor újraállítását, Kulcsár Béla marosvásárhelyi szobrászművészt kérve fel, hogy helyreállítsa azt. Kulcsár és Dabóczy – a tiltás ellenére – közösen dolgoztak, elkészült a fej gipszmása, majd kifaragták és a szobor törzsére ragasztották. A szobrot a mai Vársétányon, a Mészárosok bástyája melletti kis parkban állították fel, ahol ma is áll.

Az emlékezésen Kilyén Ilka színművésznő Magyari Lajos Csoma Sándor naplója című poémájából adott elő részletet, majd elhelyezték az emlékezés koszorúját a szobor talapzatán. Nagy Miklós Kund a szobor keletkezéséről, viszontagságos utóéletéről tartott kiselőadást.

A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület úgy döntött, ezután minden évben, április első szombatján megemlékezést tartanak a szobor mellett, hogy méltóképpen emlékezzenek a magyarság bölcsőjét kereső székely-magyar nyelvtudós, az első tibeti-angol szótár (Essays Towards a Dictionary Tibetan and English, Calcutta, 1834) megalkotójára.